2009. április 27., hétfő

Ollóim

Nina játékára én is megmutatom a kézimunka ollóimat. Szerény kis gyüjtemény és ollóőrökből mégy úgy sem állok, mint ollókból. :) Nincs konkrét helyük, a kézimunka dobozkában vagy fiókban várnak a sorukra általában. Amikor elkezdek egy munkát, választok hozzá egy ollót - nem tudom mi alapján - átkerül egy aktuális tatyókába vagy dobozkába és a kiválasztottat használom végig. Nem tudom miért csinálom így.

Még azt is elárulom, hogy nagyon - nagyon régóta sóvárogtam egy darus olló után. Még hajdanánt, mikor a piros Burda kézimunkakönyv megjelent, ott láttam először. Szerelem volt első látásra. Mikor a tesómmal végiglapozgattuk a könyvet, mindig elcsemegéztünk az olló és a gyüszüke fölött, és amikor évekkel ezelőtt xszemes talira kezdtem járni és még Krekati hozott motyókat, az első volt ez a darus olló, amivel megajándékoztam magam. :))

2009. április 14., kedd

Kirándultunk egy kicsit...

Amolyan kis lazítás gyanánt, kirándultunk egy kicsit. A gyerekek korcsolyáztak, bicikliztek a bécsi Dunaszigeten, másnap megnéztük ezt a különleges kastélyt, Bécs közelében. Magánkézben van, egy család tulajdona. A 30 éves háborúban lerombolták - majd később újraépítették, korabeli elemekből. Bent is jártunk, de sajnos nem lehetett fényképezni. A konyha nagyon különleges volt, talán az tetszett a legjobban. Nyáron - vagy jövő nyáron? lesz egy új Nicolas Cage film, Boszorkányok ideje? címmel, ebben a várban volt a forgatás.




A vár közvetlen tövében egy madárröptető van. A világ minden tájáról mutattak ragadozó madarakat, melyeket itt tenyésztenek, nevelnek, tanítanak. A nézők között repültek a madarak, szárnyukkal a hajunkat borzolták. Patri eléggé félt. :) Persze előzőleg figyelmeztettek, hogy ne kapkodjunk a kezünkkel, ne emeljük fel, ne mozogjunk. Nagyon érdekes volt.



Tavasz, a legkedvesebb évszakom - mondja Malacka a Micimackóban. Ilyenkor én is mindig így érzem, bár asszem nálam az ősz is vetekszik ezért a címért. Egy biztos, zsenge korom óta tart ez a szerelem... Legnagyobb örömömre - ahogy a saját kertünk kezd egyre pompázatosabb képet ölteni - kedves férjemen is kezd fogni a varázs...
Egy kis ízelítő...
tulipánok Amota Évinek :) most épp ők nyílnak
Nina kedvére a magnólia fácskánk...
A hófehér menyasszony és a rubinvörös párja - igazából a kecses Kökénylevelű gyöngyvessző, amit még sosem láttam senki másnál - és a japán birs.
a kedves boglárka cserje és háttérben a vérborbolya.

2009. április 6., hétfő


Gondoltam jelentkezek, hogy nem tüntem el. Csak éppen kézimunka terén nem tudok újat mutatni. Végig gondoltam és szívfájdalom nélkül lebontottam a ponchót. Igazatok van, nem fogom hordani. Az új verzió egy stóla lesz. :) Persze épp csak elkezdtem. Mivel ilyen gőzerővel kitavaszodott, sőt nyárivá fordult az idő, az egész hétvégét kertünk tavaszi munkálataival töltöttük. Mindkét nap vacsorára mentünk csak be a kertből. Utána zuhanyozni vánszorogtam és persze a szigorú férjem felügyelete és részvétele mellett a gerinctornámat sem bliccelhettem el. Gondolhatjátok ezek után mennyit kötöttem, elárulom, egy sort sem. Viszont ha ilyen marad az időjárás, akkor nem is nagyon fogom mostanában hordani. Na nem baj, lesz még ősz is. :)

A kert, pedig csodás, mint mindig tavasszal. Ilyenkor imádom a legjobban. Jó lenne ha a nagy meleg kicsit visszavonulna, mert ilyenkor együtt nyílnak a tavaszi és a nyárelejei virágok, minden hamarabb elnyílik. Már alig várom, hogy az illatozó kertben kint ülhesek, teázva, hímezve...

2009. március 29., vasárnap

Poncho - utolsó bejegyzés?

Asszem igen. Eléggé elvagyok keseredve - ugyan elég szépen haladtam, már magamhoz mérten a kötéssel, de nem igazán tetszik. A bővítések valahogy nem jönnek ki szépen. Nem ilyennek képzeltem el. Aztán ma ráhuztam a fejemre - kb akkora mint egy pártedli a babákon és persze garbó nyaka van. Nos az egyik, hogy szúrja a bőrömet, nem kellemes az érintése, pedig kézen fini puha, de a nyakamat iritálja. A másik - mintha egy barna tehén nézne vissza rám a tükörből, belegondoltam mi lesz ha készen lesz és jajj nem tetszett, amit gondolatban láttam. :((( Így most nagyon-de nagyon tanácstalan vagyok. Már évek óta valami ilyesmire vágyom, de most elrettentem. Dolgozom vele és kiköt a szekrény mélyén vagy elajándékozom, mint régebben a kötött pulcsik 98%-át? Nem tudom mi tévő legyek. Láttam egy szép stóla mintát - mintás, kicsit csipkére hajazós, sávokban, de nem áttört csipke. Már felmerült bennem, hogy azt kellene inkább megcsinálnom ebből a fonalból... Ti mit csinálnátok? Mit csináltok ilyen esetben?

2009. március 25., szerda

Poncho - második jelentkezés

Amint látjátok némileg megváltozott a darab kezdeti külleme. Vagy mondhatnám azt is, hogy gyenge kezdés után erős visszaesés. :)) Szóval, az úgy volt, hogy nagyjából az előző fénykép után, mikor leültem folytatni a kötést, feltünt egy csavarintás, mint a goordiuszi csomón, az az kioldhatatlanul megcsavartam az összekötés közben. Az egyetlen gyógymód a totális visszabontás volt. Közben beszéltem AmotaEvivel és ő javasolt említett egy szaporítás módot - megpróbáltam és jónak tűnt - így most elkezdtem felülről. Fő a változatosság. :))
Sokat nem haladtam, mert szülinapi partyk követik egymást minden hétvégén. Így jár, aki 5 nap különbséggel időzíti gyermekei születését. Múlt vasárnap 6 kisgyerek extra sebességgel pakolta szét a lakást. Most szombatra is társaságot várunk, most 8 kiskamaszunk lesz. :)

2009. március 20., péntek

Poncho - a kezdet...

Nagyszabású munkába vágtam a fejszém. A kötős kislányok teljesen felcsigáztak és már régóta szerettem volna egy ponchot. Erika segítségével nekem is lett ilyen szépséges pihe-puha Pantons fonalam. Nagyon szép, és érdekes barna színe van. Néha mintha lilásan is megcsillanna. De nem csillámos, ne értsétek félre. Szóval ő lenne az:

Aztán vettem egy nagy levegőt és belecsaptam a lecsóba. Körbe kötöm és alúlról haladok felfelé, mert inkább fogyasztani szeretném a szemeket. Így 376 szemmel indultam el. Hááát, mit mondjak, ezek a sorok eltartanak órákig mire körbe érek. Főleg a kezdés volt a lassú. Mire felhurkoltam a szemeket és az első sort lekötöttem, huuhh.
A minta abszolute egyszerű, semmi csipke, csak néhány fonat lesz benne. Mivel mintám nincsen hozzá, én számolgattam ki, hogy mit-merre-meddig, van bennem némi drukk.
Jó lenne elkészülni vele, mire elmúlik ez a szibériai zimankó.
Újdonság számomra bambusz kötőtű is. Sajnos vegyes véleménnyel vagyok róluk. Maga a tű nagyon jó, de a két tűt összekötő madzag nem damil, mint az általam megszokott teflontűknél, hanem valamilyen üreges műanyag cső. Ami nem lenne baj, mert ahogy vastagodik a tű, a madzag is vastagodik arányosan és ez nagyon jó, de sajnos nem csúszik hanem tapad. És ezzel bizony bajlódok kissé, hogy odébb tessékeljem rajta a szemeket. Ha van valakinek ötlete, aki már használt ilyen tűket azt szívesen veszem.
Így állok jelenleg a "ponchommal".

2009. március 17., kedd

Happy Dance - Maryse házikós SAL

Tadaaammm!!! Elkészült ez a meglehetősen hosszúra nyult project. Az utolsó öltéseket már nagyon türelmetlenül tettem, pedig nagyon jó volt hímezni csak nem szeretek több mindenbe belekezdeni, attól eléggé rosszul érzem magam, hogy félre van valamelyik munka dobva, pláne, mivel én is mindig új és újabb ötletekkel bírnék elő állni, csak sziklaszilárd jellemként állom a sarat. :))) A kedvencem a karácsonyfa volt a képen, szerintem nagyon kis helyes.
Igazi lakópark lett ugye?

2009. március 12., csütörtök

Tavaszi hangulatban

Néhány napja érkeztek ezek a helyes kis mütyűrök Enigmától. Ugye milyen ügyes? Az úgy volt, hogy még régebben megkérdeztem őt, kicsit félve és kicsit szemtelenül, hogy nem lenne-e kedve készíteni nekem néhány kötésjelölőt. És ő szó nélkül elkészítette nekem. Egy tündér vagy Kriszti, nagyon szépen köszönöm!!! Eddig nem tudtam mutatni, mert a kis házi szarkám elől dugdosnom kell az ilyesmit, aztán az ágyhoz kötöttség vetett gátat a fotózásnak, de most kaptam másik gyógyszert és ettől elkezdtem javulni. Holnap megpróbálok egy napsütötte képet készíteni.

Happy Dance - LHN Home of a Needleworker (too) 4.

Hurrá, hurrá én is elkészültem. :) Persze most megy a vacillálás, hogy hogyan tovább, fa keret vagy textil vég megoldás? Na még gondolkodom, pihentetem...

Home of a Needleworker (too!) © Little House Needleworks
32ct Belfast platinum linen by Zweigart,
Crescent Colours and DMC threads

2009. március 11., szerda

Ajándékaim :)

Tegnap este a postán jártam és két kedves barátnőmtől kaptam csomagot. A csomagok ezeket a szépségeket rejtették.
Bogitól egy kedves kis felakasztható dísz mini párnát kaptam, ami díszként gyönyörködni, de akár tűpárnaként is használható. Gyönyörű hímzés és kivitelezés. Nálam, a konyha ablakban fog helyet kapni. Már ha marad, mert kislányom is rögtön szemet vetett rá. A ma reggeli oviba készülődés közben a kis párnácskát egy pillanatra sem tette le. A könyv pedig igazi telitalálat, igazán jót derültem rajta amikor este iziben átfutottam a kedves képeken és a képeket kísérő kommenteken. Szükségem is van rá, sajnos szombat óta a derekam újra mozgásképtelenné tett.

Ez a szépséges párna Edige keze munkáját dícséri, nagyon tetszik, a helyét még keresgélem. Nagyon kedves minta, nagyon tetszenek ezek a bájos redwork minták. A kivitelezése pedig igazi profira vall.

Köszönöm, hogy gondoltatok rám és köszönöm, hogy a barátaim vagytok. :)

2009. március 9., hétfő

Névnapi ajándékom érkezett

Meglepetés érkezett hozzám pénteken. Nina volt a kedves és fürge ajándékozó, ki megemlékezett a névnapomról. Merthogy, biztos sokan nem tudjátok még, de most elárulom, Ildikó a nevem. :) A csomagocskám egy bájos szivecskét rejtett, egy illatos szappant és különleges aromájú teákat. Köszönöm szépen! A szivecske a hálószobánk dísze lesz, s a színe egyszerűen szuper. Ez a fáradt rózsaszín remekül fog illeni az általam elképzelt fáradt halványlila falakhoz. Az illatos tea is nagyon csábító volt, így nem is kérettem magam sokáig, úgy gondoltam az egyik nagyon régi, féltveőrzött, lehellet finom porcelán bögrémből fogyasztom el. Mert megérdemlem és mert így hozta a hangulatom. :))

2009. március 4., szerda

LHN - Home of a needleworker (too) - 3.

Régen jelentkeztem már hímzéssel, kicsit haladtam ezzel képecskével. Hm, ez most úgy hangzott, mintha másik készült volna, de nem. Sajnos nincs villám tűm. :) Annyira számítottam rá, hogy sütni fog a napocska a héten, de eddig se híre, se hamva a napsütésnek. A hangulatomnak is igen jót tenne, no és a fényképeknek sem lenne rossz.

2009. március 3., kedd

Az első fecske...

Lassan, lassan ébredeznek a hibiscusaim, bár még egy igen intenzív megmetszés vár rájuk márciusban. De a drasztikus nyírbálást virágözönnel hálálják meg nyár folyamán. Csak ilyenkor mindig egy nagy adag lelkierő kell hozzá. :)
Ez a kis szépség pedig igen korai virággal örvendeztetett meg. Ő az ötök egyike, akiket angliából rendeltem tavaly szeptemberben. Fireworks névre hallgat. Nagy örömömre mind az öt túl élte a telet, így drukkolhatok a virágért. Mit szóltok hozzá?

2009. február 22., vasárnap

Újra tatyó

Néhányan, ilyen-olyan formában jeleztétek felém, hogy eltüntem, hiányoltok. Köszönöm a figyelmeteket, igazán jól esik. Az elmúlt 1-2 hétben a jelmezekkel voltam elfoglalva, a még mindig kissé rakoncátlankodó varrógépemmel, mert hogy varrókás elképzeléseim voltak.
Volt egy régebb óta húzódó adósságom, biztos emlékeztek rá, a szülinapomra hirdetett játék nyertesének, Hortenzitának az ajándéka végre végleges formát öltött. Remélem, hogy nem tévedtem, hiszen tudom róla, hogy kedveli a lila színt és a kézműves kiegészítőket. Így ez a lilás-bordós táska kifejezetten az ő részére készült. A táska gombja, nekem a japán zent idézi, tudtam, hogy erre a táskára teremtett. Kedves Zita, hordjad egészséggel és jókedvvel. :)
Az apró narancsos-barnás virágos "szatyor" egy kis inycsiklandó finomság kíséretében Nina névnapi ajándéka lett. A választásom itt is tudatos volt. Decemberi szülinapjára Ninát egy barna virágbetétes táskával leptem meg, így ez a mostani ajándék a kiegészítője vagy más szóval a kisérője annak a táskának. Nina, boldog névnapot!
A másik, rózsás "szatyorka" pedig még nálam van a fiókomban, szintén egy kedves bloggerínára vár, aki nagyon kedveli a rózsát. Amolyan "csere" kedveskedésnek szánom :))

Barátság díj


Egy kedves díjjal ajándékozott meg Nina, Edige, Dia és Elina az elmúlt napokban. Köszönöm szépen, jól esett, hogy rám is gondoltatok. Kicsit gondolkoztam, hogy mit is csináljak, mert tudom, hogy idő hiányában elég lassan reagálok. Azt is tudom, hogy egy kicsit bennem is visszatetszést keltett ez a sok díj és kérdezőcske. De, és most engedtessék meg nekem, hogy úgy gondoljam, hogy ezt a díjat nem a blogom, hanem én kapom, a barátságunkért és így már igenis sokat számít a szememben. És éppen ezért én nem szeretnék viszont jelölni, mert az már milyen bugyuta. Így inkább egy nagy ölelést küldenék a barátaimnak, akik remélem, hogy magukra ismernek. :))

2009. február 18., szerda

Farsang az iskolában és az oviban

A kis királylányomnak ma volt a farsang az oviban. Mikor hazaértünk újra felvette a ruháját és vidáman pózolt a fényképezéshez. A ruha egy kis malőr miatt tegnap éjjel készült el ebben a formájában. :) Drukkoltam is, mert a tulaj már mélyen aludt és így nem tudtunk próbálni.

 

 Nos, a legény már más kategória, nála nekem kellett udvarolni kicsit, hogy újra magára húzza a "bajor sörtáncos" hacukát. Ez amolyan osztály jelmez volt. Mindig egy adott témában kell egy produkciót végrehajtani. Szerencsére ezzel sok dolgom nem volt. Egy hosszú kord nadrág rövidült le és kapott pántokat. Pánt nélkül tökéletes játszó, bicigliző és focizó nadrág lesz tavasszal.




LinkWithin

Related Posts with Thumbnails