... a hangsúly kicsit más irányba fordult. Az időm nagy százalékát a varás tette ki, ami izgalmas, konstruktív, de bizony gyakran fárasztó volt. A szabad, kizárólag a saját kedvemre készült kézimunkázás kissé a háttérbe szorult. Ugyan ez mondható el a blog írásról-olvasásról is. Semmit mondó, odavetett mondatokkal nem akartam kiszúrni senki szemét, csak azért, hogy a blogom a lista tetején maradjon. De remélem az elkövetkező hetekben mindent bepótolok, feltöltödöm.
Persze egy-két dolog készülgetett, egy-egy lopott pillanatban. Ilyen például ez a párna is. Különlegessége, hogy igazi koprodukcióban készült. Egy ifjú hölgy évfordulós ajándéka volt decemberben. A hímzés, Krisztián fiam saját kezű remekelése, párnává álmodása és elkészítése az én feladatom lett. A munka megkezdését komoly tervezés, keresgélés, mérlegelés és egy gyors hímzőtanfolyam előzte meg. Szerintem egészen helyes kis darabot hoztunk össze mi ketten. :)
