Lassan itt a nyár...

  

...és a nyári vakáció. S ilyenkor én is a gyerekeimmel együtt számolok vissza. Mennyi nap van még hátra, hány év végi felmérőt kell még megírni, mely tárgyakból lehet már lazítani. Bizony, én is számolgatom, mennyi napot kell még tanulni Patríciával, ballagás, évzárók... Utána viszont jön a megérdemelt pihenés... kis szervezgetések, ki melyik táborba, nagymamához, tiszta ruha, utazás... és utána anya is pihen, kikapcsolódik, hímez, köt, varr, épp mihez van kedve. Idén nem kell a könyvtárat pakolni, szobákat rendezni, ami jó dolog mert haladást, változást hoz az életünkbe, de még is. Az igazi vakációt már én is nagyon várom, már készülök, rendezgetem a hímzéseimet.

Általában ilyenkor szoktunk játszani is. Úgy gondoltam most apropót is adok neki. Kedves követőim száma itt a blogon kezdi megközelíteni a 200-at. Úgy gondoltam, hogy ha elérjük, akkor mindenképpen játszunk. Létrehoztam a facebookon a Cherry Art design oldalát is, így arra gondoltam kétszeresen fogok sorsolni, egyszer a blog követői között és a facebookos követők között is egy-egy ajándékot ajándékozok a nyertesnek. Remélem lesz kedvetek velem tartani, én pedig addig gondolkozom az ajándékokon.

Piros, piros, piros...

háromszor is piros... Így szól a dal, s én kétféle, három részes szettet készítettem piros színben. Piros kordbársony és pamutvászon társításával. Az egyik szett a képen látható fekete-fehér apró virágos, inda motívumos betétet kapta és a bőséget szalag fogja össze, a másikhoz pedig a már korábbról ismert epres anyagot társítottam, a táska bőségét gomb fogja össze. Mindkét szett harmadik kiegészítője egy kis neszeszer. A fényképek sajnos hiányosak, a fotomasinánk betegeskedik, felmondta a szolgálatot menet közben.

Ha már rózsabimbó...

akkor ezt a képet meg kell, hogy mutassam nektek. Amikor megláttam egyszerűen megdobbant a szívem, annyira gyönyörű részlet, annyira sokat sejtető, annyira imádom, vágyom rá...de lesz és alakul az álom kert...

forrás: http://romantichome.blogspot.com

Táska rózsabimbóval

Merthogy ezt a szép kötött csipkemintát rózsabimbónak hívják. Adél részére készült, a csipke motívum az ő keze munkáját dícséri. Már a postán csücsül és nagyon remélem, hogy az esti órákban már birtokba is vehette a táskáját.

 

 

Eperturmix már táskán is

Hétvégére készült el, megsétáltattam esőben, fagyban, és most itt van, nektek is mutatom... vitathatatlanul a kedvencem.

Sötétszürke fellegeket sodort fölénk a szél.

Aggódva pillantgattam a fejem fölé, miközben lánykámat vártam, s az utolsó lépéseket bizony futva tettük meg a kocsiig. A sötétszürke fellegek szélénél gyönyörű sugarakkal sütött a nap és az eső hatalmas cseppekben dobolt az autóm tetején. Még egy nagy lendületet véve beszaladtunk a házba és az előszobából figyeltük az időt: Patri a szivárványt várta, én egy kiadós esőt a védett féltett virágaimra...aztán a szél hipp és hopp elkergette a napot, s nekünk még csak a reményünk sem maradt, hogy újra megláthassuk a csodát. De nem baj, már láttuk, tudjuk, hogy van, s újra lehet még...

Nem trükk, két szivárvány jelent meg egymás fölött. Sajnos nem látszik, de az alsó gyönyörű teljes színskálát kiadó széles szalag volt. Csak mire a gépet előkaptam már jelentősen halványult.