Köszönöm a kedves, aggódó e-mailokat. Megérkeztem, itthon vagyok. Csak a hosszú út kimerített, no meg az előtte lévő napok éjszakai programjai, itthon pedig a munkahelyemen zúdintották rám a dolgokat és nem utolsó sorban az iskola kezdés is itten van a nyakamon. :)
Szóval, nagyon jól éreztem magam, eléggé intenzív napokat éltünk Macedóniában. Jugoszlávia széthullásával Macedónia egyenlőre veszített és szerintem nehezen tudnak talpra állni, de talán majd idővel. Lent délen, a tőlünk legtávolabbi részen, ahol mi is jártunk, van rá esély, mert a két nagy tó jó kiindulási alap a turizmusuk fejlesztésére. Mi az Ohridi tó-nál jártunk, mely az Albán és Macedón határnál van. Ohridban volt a fesztivál, kirándultunk Strugában és láttuk a tó forrásait, fent az Albán határnál. Megcsodáltuk a műemlékeiket, bár sajnos a a századok nem kímélték őket. A korai kultúrájuk eltünt egy korai földrengésben és az azt követő tűzvészben. Gyakorlatilag megsemmisültek. A lakosság kb 50-50 %-ban muzulmán és ortodoxkatolikus. Itt a déli részen inkább az ortodoxok voltak nagyobb létszámban jelen. Jártunk néhány szépséges templomban is. És természetesen énekeltünk is, miután engedélyt kértünk a helyi paptól. A kórusfesztivál még gyerekcipőben jár, sajnos. Voltak szervezési bakik, amik egy kicsit elrontoták az örömünket. De nem baj, mert csak a szépre emlékezünk. :)
Néhány képet kiválasztottam, csak a hangulat kedvéért, itt pedig megtekinthető az a néhány fotó, amit készítettem az út során.
Szóval, nagyon jól éreztem magam, eléggé intenzív napokat éltünk Macedóniában. Jugoszlávia széthullásával Macedónia egyenlőre veszített és szerintem nehezen tudnak talpra állni, de talán majd idővel. Lent délen, a tőlünk legtávolabbi részen, ahol mi is jártunk, van rá esély, mert a két nagy tó jó kiindulási alap a turizmusuk fejlesztésére. Mi az Ohridi tó-nál jártunk, mely az Albán és Macedón határnál van. Ohridban volt a fesztivál, kirándultunk Strugában és láttuk a tó forrásait, fent az Albán határnál. Megcsodáltuk a műemlékeiket, bár sajnos a a századok nem kímélték őket. A korai kultúrájuk eltünt egy korai földrengésben és az azt követő tűzvészben. Gyakorlatilag megsemmisültek. A lakosság kb 50-50 %-ban muzulmán és ortodoxkatolikus. Itt a déli részen inkább az ortodoxok voltak nagyobb létszámban jelen. Jártunk néhány szépséges templomban is. És természetesen énekeltünk is, miután engedélyt kértünk a helyi paptól. A kórusfesztivál még gyerekcipőben jár, sajnos. Voltak szervezési bakik, amik egy kicsit elrontoták az örömünket. De nem baj, mert csak a szépre emlékezünk. :)
Néhány képet kiválasztottam, csak a hangulat kedvéért, itt pedig megtekinthető az a néhány fotó, amit készítettem az út során.