2008. június 30., hétfő

Fejlődőképes anya vagyok...

vagy kezdek kissé rezignált lenni? Csemetéim a győri nagymamáéknál nyaralnak. Krisztiánról lekerült a gipsz még leutazása előtt. Szépen összeforrt a csontja, mire szeptemberben újra megy edzésre kellően meg is fog erősödni. Kell is, a kosár labda iszonyat erőset tud ütni, keményen kell elkapni. Saját tapasztalat.

Tegnap délután telefonált a cimbora, így kezdődött a mondat: "anya ne ijedj meg". No, ti ilyenkor mit csináltok? Én már egész gyakorlott vagyok, vártam a mondat folytatását, mely így hangzott: "most a másik kezem van sínben." ... az első gyomorgörcs után végig számoltam, van még két hónap, még a két lábára is jut 1-1 ha nagyon muszály :S ... a csendben hápogástól nem nagyon értettem gyermekemet ... most is valami labdaügy van a dologban ... hétvégén megtudom.

De határozottan fejlődőképes vagyok ám. Két éve szintén győri nyaralás, kora reggel hív a nagymama telefonon, bicikli baleset, Krisztián agyrázkódással kórházban van. Gyomorgörcs ... pánik ... mélylégzés, relax ... kocsiba ül ... levágtat Győrbe. Muszály volt gyermekemet saját szemmel látni, saját kézzel megtapogatni, hogy egyben van. Most kibírom hétvégéig ... erős vagyok... legalábbis igyekszem ...


Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails