Ágytakaró történetemben újabb pici lépést tettem előre. A 2. számú blokkok is elkészültek. Minden faksznitól mentesen per csíkok névre hallgat Davina Thomas könyvében, én is így fogom nevezni. Ez a blokk tökéletes lehetőséget adott a munka gyorsítására, így alkalmaztam is ezt a technikát.
Hosszú csíkokat szabtam, a teljes anyag szélességben 4 színből. Az 5. az alap textilhez most nem nyúltam, neki más szerepe lesz. És szépen elkezdtem a csíkokat egymás mellé varrni. Természetesen a fázisonkénti vasalás most sem maradhatott el.
Mikor a 3. színt kezdtem összevarrni jött a meglepetés. A vajszínű pöttyös anyag csíkja jóval hosszabb volt mint a másik kettő. Forgattam, gondolkodtam és nem értettem, hiszen a kétféle pöttyös ugyanazon család két színe. Aztán rájöttem ám, még a kezdetekkor lecseréltem az egyik textilt, mert megszünt a gyártása és félvén, hogy nem tudom pótolni ha kevés, kapásból kiemeltem a sorból és bekerült helyette a beige pöttyös. Igen ám, de mindez már beavatás után és így az kimaradt a sorból. Baj nem történt csak épp állhattam neki gőzöléssel bevasalni az anyagot, ami annyira nem hatékony sem időben, sem munkában. Összevarrás után pedig újra alaposan gőzöltem, hogy egymáshoz idomuljon a két réteg.
Szóval, a tanulság, oda kell figyelni és semmiképp ne hagyjatok a kezdés és a folytatás között 2 évet. :)
A bosszankodás és az utolsó csík összevarrása után, újabb alapos vasalást követően pontosan méretre vágtam a csikjaimat és elkészült a 25 csíkos blokk.