... ami tulajdonképpen nem is bolero hanem shrug. A történet, amit korábban ígértem...
Klasszikus "gombhoz a kabát" darab. Talán ez volt az első Bucilla féle fonal amibe nagyon beleszerettem, igen ám, de a mennyisége miatt tanácstalanul forgattam, tapogattam, nagyon örültem, csak éppen nem tudtam mit készítsek belöle, mi fog kijönni ebből a mennyiségből. Míg végül Barka Gabiéknál választottam hozzá "kiegészítő" fonalat, s így született meg ez a sötét csokoládé és ciklámen-szürkés-lilás költemény. Azt viszont most nem írom le, hogy hányszor bontottam vissza mind a testet, mind a csipkét. :)
Néhányszor már volt is rajtam, jópofa, feldobja a ruházatot...de, akinek fázós a dereka, hát annak nem az igazi viselet. Hamar elkészül, már ha valaki nem ennyit tojózik rajta, mint én. :) S, ez kapóra is jön, mert Patrícia már bejelentette az igényét egyre. Na ja, hosszú a tervek listája nálam...
De most jöjjenek a képek...
