Tavaszi szatyrokat készítettem...

...sőt, mint megtudtam ezek ÖKOszatyrok. Én eddig név nélkül hordtam, használtam, immár lassan négy éve. Kettő is van nálam mindig, ki tudja mikor szottyan kedvem vásárolni. Most tavaszi színekben készült, a tavaszi hangulatomhoz.S, ha már tavasz, akkor kiegészítők is készültek hozzá, kis pipere és zsebkendő tartó.

 Részletesebben kicsit később...

Hátizsák ajándékba

Egy ideje már ezen a helyes kis darabon törtem a fejem, rajzolgattam, textileket passzítgattam és ez a kis hátizsák kerekedett ki a dologból. Az ötletadó a lánykám volt, akinek a tornazsákja ragadta meg a figyelmemet egy ideje. Még ovis darab volt, világos és a ruhazsákjával szettben készítettem,

akkor szuper volt, mára már elavult. :)

Méretében a torna felszerelés tökéletesen belefér, szabadidő ruhával együtt, belső részben egy kis zseb

is található apróságoknak és a fedelében belül, a fehér részre a gyermek neve

és egyéb koordinátái beleírható, ami praktikus egy alsós gyermeknél. Tapasztalatból tudom. :))

Így született ez a darab és mivel Patrícia tegnap szülinapozni volt hivatalos egy kis osztálytársához,

az új zsákból ajándék lett. Remélem Borinak is elnyerte a tetszését.

Stólához táska

Ígéretemhez híven mutatom az általam megálmodott táskát, Erika csodaszép stólájához.

S az eljövendő potenciális, romantikus, kis vevője rögtön beleszeretett a stólába és a táskába, de mivel ehhez még néhány évet "öregedni" kell, addig is szabadon megvehető, más színben is megrendelhető.

Rég nem jelentkeztem...

de sok minden történt velünk mostanában. Semmi sem tragikus, csak történtek a dolgok, teltek a napok,

s erre arra megoldást kellett találni, jelen lenni.

Közben igyekeztem sokat alkotni...

Biztos emlékeztek még Erika blogján erre a képre, mely sokat sejtetően mutat egy szépséget.

folytatás következik hamarosan, nézzetek vissza...

Fel vagyok háborodva...

...némely ember eszméletlen felelőtlenségén!

Krisztián ma azzal jött haza edzésről, hogy futás közben elütötte egy kocsi a kerékpárúton, ahova elvileg be sem mehetnek autóval, mert le van zárva. No de, a leleményes gépkocsivezető megtalálja ám a kiskaput.

Talált egy földutat, ahonnét rátudott kanyarodni a kerékpár útra, onnét pedig tovább a forgalomba. A szűkös agyával fel sem fogja, hogy miért is van lezárva, hogy azon a környéken a Dunaparton egymást érik a vizisportos edzőtelepek. És mindezek után, mikor a gyerek repül egyet, a tag kiszáll a kocsiból, sopánkodik egy sort és utána otthagyja a gyereket és elporzik a bánatos szürkületbe!!!! Fel sem merül benne, hogy esetleg be kellene kísérni a kölköt az edzőhöz, megadni az elérhetőségét, stb. Én meg most rágom a körmöm tövig, hogy valóban ne legyen semmi baj, nehogy éjjel jöjjön elő valami probléma... Grrrrrrr...

Sapkához sálat...

pontosabban nyaksálat. Fekete kabátom magas álló gallérja alatt tökéletes viselet, kellemes meleg és kellően kilátszik, hogy megmutassa viselője egyéniségét, öltözködési harmóniáját. :)  Kabáton kívűl, ha az időjárás engedi a barna stólát vagy a Shetland kendőmet hordom. Színben mindkettő tökéletes. S ehhez illően az elmúlt hetekben sok dícséretet zsebeltem be ismerősöktől és ismeretlenektől egyaránt.

Az új darabot ezúttal is kis házi modellem mutatja be.  :)

Felvételi és hibiscus

Köszönöm szépen a kedves érdeklődő sorokat és a drukkolást.

A két kedvenc gimnázium közül az egyikben már biztosan bent vagyunk, már a levelet is elküldték a felvételről. A másikon várólistásak lettünk. A rangsorban utána következő gimnáziumokba szintén felvételt nyertünk. :))

* * *

Hibiskus ügyben mindenképpen jelentkezem, amint levágom az ágakat, még az is lehet, hogy a hétvégén megejtem. Addig is, aki még nem küldte el a címét, s akivel nem tudok találkozni személyesen küldjétek el, s postázom az ágakat.

Zsepitartó ajándékba

Két tanárnő kolléganőm jött a segítségemre, mikor elkezdődött a felvételi mizéria, s én síkidegesen szorongattam nagyobbik gyermekem központijának a fénymásolatait. Segítettek, lelkesítettek, szigorúságomon enyhítettek, ami mind nagyon jó volt, mert bizony nekem,

felnőttnek is nehéz időszak kezdete volt ez.

Most már jobb, mondhatni az utolsó felvonás felé haladunk, ma délelőtt szóbeli,

az első helyen megjelölt iskolában. Szorítsatok!!!

A zsepitartók ennek a két kedves kollegínának készültek, (Edige-Edit útmutatása alapján)
az egyik hölgynek a türkíz, a másiknak a piros a kedvenc színe,

s ez bizony nem titok, mert ruhájuk színe igen gyakran adja hírűl választásukat.

Hibiscus vásár :)

Közeleg a jó idő, s lassan rászánom magam a hibiscus növényeim megnyírbálására.

Akit érdekel és úgy gondolja szeretné kipróbálni magát, annak nagyon szívesen

adok hajtást a "készlet" erejéig.

A kanál...

 

Ó, de szemfülesek vagytok néhányan... :)

A kanálkám valóban új szerzemény. Néhányan kértétek emailban, hogy mutassam meg.

A története pedig csak annyi, hogy egy régebben látogatott ócskáshoz bekukkantottam a múlthéten, és a sok valóban ócska, aluminium kanál között ezekre kis helyes darabokra bukkantam. Persze akkor még nem így néztek ki, kolleganőm meg is kérdezte döbbenten, "te ezekért pénzt adtál ki???"  :)

Nos igen, őrzök néhány ilyen régi lim-lomot. Kanalak, poharak, lehelletnyi porcelán bögrék, textilek és egy fantasztikus öreg hajóláda a múlt századból.

Happy dance! Türkíz és csokoládé...

...úgy gondolom tényleg az lett. A hagyományos banner és a keret formáját ötvöztem, s a végső választásom erre a szépséges, melegbarna anyagra esett. A kék virág habitusa visszaköszön a barna textilen.

 

Tralala design, Jardin Turquoise et Chocolat,

16 ct rustic aida, DMC